Új korszak új korosztálya

Most ôsszel, az Európai Parlamenti választások alkalmával szavazott elôször egy olyan generáció, amely az Európai Unióba lépéssel lett nagykorú. Ôk azok, akik a rendszerváltás évében születtek, kisbabák voltak akkor, amikor lehullott fölöttük a vasfüggöny, kenyér-, hús-, és aragáz-sorokról csak a szüleiktôl hallottak, a diktatúráról pedig csupán történelemórán tanultak.
Ôk a számítógépes modern technológiák korszakában nôttek fel, nem jelent ismeretlen fogalmat számukra: az SMS, google, sim-kártya, torrent, memory stick, wireless és a térerô.
Helyzetükrôl és lehetôségeikrôl az interneten tájékozódnak. Elegük van a tanmesékbôl, tudják, mit akarnak: fejlôdni tudásban és anyagiakban, és élhetô életet élni.
Szintén ehhez a korosztályhoz kapcsolódik a népességfogyás elkezdôdése, az ô szüleik élték át az ipari szerkezetváltásból adódó tömeges munkaerô-elbocsátásokat, esetleg kisgyerekként hallgatták ámulva, hogy a papa saját cégérôl, vállalkozásáról vagy épp adósságáról beszélt. A demográfiai mutatók pedig negatív folyamatokról beszéltek az elmúlt 17 évben: egyre kevesebben mentek iskolába, egyetemekre. Ezáltal is fogyott a munkaképes lakosság ország szinten, a megyében és a Gyergyói-medencénkben egyaránt.
Úgy is nevezik ezt a folyamatot, hogy „elöregedés”, mely erdélyi falvainkban ölt súlyosabb formákat, és hatásai a földek parlagon hagyásától, az iskolák bezárásáig igen változatos.
Az új korszak új korosztálya pedig szabadon választhat az itthon maradás, és az elmenés között: fôleg, ha úgy érzi, hogy munkájáért, vagy tudásáért nincs kellôképpen megfizetve. Az ideális eset persze az, hogy a fiatal elmegy tanulni, szaktudást összeszedni, és hazajön ezt a közösséget gyarapítani! Azonban ez korántsem egy önmûködô folyamat.
Globális verseny folyik a fiatal, képzett munkaerô vonzásáért, mely kihívásaira minden területnek válaszolnia kell, függetlenül attól, hogy országos, regionális vagy helyi szintrôl beszélünk. Helyi szintû kezdeményezésekre is számos példát láthatunk a környezetünkben.
Például egyes EU-tagállamok kistelepülésein létezik olyan program, hogy a felsôfokú képzést részben vagy teljesen az önkormányzat megtéríti, olyan ösztöndíj keretében, amely kötelezi a frissen végzettet, hogy a szülôvárosában kell dolgozzon néhány évet.
A fiatal tanárok, orvosok, kutatók, vagy más szakmunkások életét azzal is segítik, hogy az önkormányzat lakás-programmal gondoskodik róluk.
Regionális gazdaságból ismert számomra az a tény, hogy egyik vagy másik régió, vagy kisrégió, nem annyira az erôforrások tekintetében különbözik egymástól, mint inkább a helyi munkamorál, mentalitás, vállalkozói hajlam és kezdeményezôkészség tekintetében.
Ehhez pedig kell a megfelelô tudás, eligazodás a mai világban, amelyben a fiataloknak elônyük van.
Szintén pozitívan befolyásolja a helyi mentalitást az oktatás versenyképessége!
Új korszak van, új verseny! Pályázati célokért, befektetôkért, erôforrásokért, információért, tudásért a munkaerôért is: a fiatalokért.
Új korszak új korosztálya lépett a nagykorúságba.
Sikert, és bátran elôre, srácok!

Megjelent a Gyergyói Kisújság 2008 január 10-ei számában. http://www.kisujsag.ro