Érdekes tapasztalatom az, hogy az önmagukat “szabadelvűnek” tituláló polgártársaink néha a legmeredekebb szélsőségekre képesek. A szabadság érték. Számomra is érték, és a társadalomban is a legfontosabb elvek, hogy a szóllás, vallásgyakorlás, gyülekezési és mindenféle más szabadságforma érvényesüljön!

Akkor van baj, amikor pl. egyes “liberálisok” a vallást gúnyolják, mocskolják és támadják. Saját meggyőződéseimbe kutattam és vizsgáltam ezt: szeretem a vallásomot amibe beleszülettem, és a más vallások iránt nem érzek bármiféle ellenszenvet. A keresztényi szeret és humanizmus sokkal erősebb kell legyen, semmint a felekezetek vagy a vallások között ellenségeskedés legyen. Miért annyira kirekesztőek ezek a liberálisok? Egyáltalán miért szólnak bele mások hitéletébe? Ez nagyfokú tiszteletlenség.

A másik egyed, a Kritikus. Az aki mindenbe beleszól és kiosztja az észt. 100 éves városkánkban jópáran vannak ebből a fajtából. Eredetük a „sokoldalúan fejlett szocialista egyéniség”-ben kereshető, és talán az akkor megkezdett osztályharcot folytatják… Mert kritikájuk nem fejlesztő, hanem támadó és romboló.
Ahogy a „szabadelvű” nem bírja elviselni hogy valaki vallásos, úgy a „Kritikus” érdekes módon azt nem bírja ha őt kritizálják. Pontosabban a józan és logikus ellenérveket egy álláspont vagy állítás kapcsán, saját személye elleni támadásként éli meg.

Miért fontos a közösségben a józan kritika? Azért, mert ha nem mondom el neked, kedves barátom és csapat-társam, akivel együtt formáljuk a közös jövőnket, hogy valamiben hibázol, akkor hazudnék és ártanék neked, mert te nem fejlődnél, hanem leragadnál. Ha szemtől szembe nem mondjuk ki: mi a gond, akkor mindnyájan „bólogatójancsik” leszünk, és semmi esély a fejlődésre. Nagyon negatív példa: a kommunizmusba nem volt kritika, a vezérek így hatalomittasult vadállatok és zsarnokok voltak. Ugy-e nem akarjuk ezt?

Miért fordult így meg a világ?
A szabadság is érték, a tudás is érték, a racionális gondolkozás is érték, a kritikai szellem is, ha van alapja, és jószándékú indíttatású.

És sajnálatos módon közösségeinkben gyakran azt tapasztaljuk, hogy az értékek háttérbe szorulnak…
Pedig  ha építkezni akarunk, jövőt formálni, épp ezek jelentik az alapot: a szeretet, tisztelet, tudás, szabadság, emberség, józanság és mértékletesség!

Advertisements