GyergyóTv:

 

Film készül az örményekről

 

Az örménységről szóló filmet a Pázmány Péter Tudományegyetem média szakos hallgatói készítik a gyergyói fiatal örmények közreműködésével.

 

Film készül a gyergyói örménységről. A cél az, hogy bemutassák a közösség életét, a jelenleg élő örmény származású gyergyóiak beszámolói alapján. Az örménységről szóló filmet a Pázmány Péter Tudományegyetem média szakos hallgatói készítik a gyergyói fiatal örmények közreműködésével.

MADARAS SZILÁRD: “A filmkészítés mar két napja zajlik, a jellegzetesen örmény helyszíneket mar megkerestek, ugyanúgy ahogy az örmény közösség jelentés személyiségeit, az egyházi személyiségeken, a gondnokot, a papunkat, fiatalokat, öregeket, mindenkit, aki jelentős és ilyen interjú-sorozatokból áll, amire felépül az egész.”

A felvételeket Kovács Bálint, történész irányítja, aki mélyrehatóan tanulmányozta a város múltját és részletesen ismeri a örmény jellegzetességeket.

KOVÁCS BÁLINT, TÖRTÉNÉSZ: “Részben az emberek a jellegzetességek, mint magyar-örmények, őket szeretem bemutatni, másodsorban pedig azokat az épületeket, amelyeket az örmények építettek. Gondolok itt elsősorban a főtérre, a város főterére, amely elsősorban nyilván az örmények hazaiból áll. Emellett az örmény sor, úgyszintén egy örmény jellegzetesség, mert hát utána az örmények azokat a házakat épültek meg. Nagyon fontosnak tartottuk a templomot, ahol nem csak egy katolikus templomról van szó, hanem azon túlmenően egy olyan örmény templomról, ahol máig megvannak azok az örmény ábrázolások, azok az örmény oltárképek, festmények, amelyek valóban egyedivé, sajátossá teszik ezt a kultúrát.”

A város történelmében igen jelentős szerep jutott az örményeknek, ők voltak azok, akik meghonosították itt a kereskedelmet, sőt hozzájárultak a település fejlődéséhez. Ennek fog emléket állítani a most készülő film.”

2007 december 21.

 

Forrás: http://gyergyotv.ro/hirek_0282.htm

Megtekintés: http://gyergyotv.ro/downloads/hirado1221.wmv

A Hargita Népében:

Örménynyomon

Harmadmagával járt az ünnepek alatt Gyergyószentmiklóson Kovács Bálint történész, aki jelenleg doktorandusz hallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A média szakos hallgatókkal közösen az örménységről forgatnak filmet, melyből nem maradhat ki Gyergyószentmiklós, ahol még vasárnaponként tele az örmény templom, ünnepeken jelen vannak a vörös köpönyegesek, és ilyenkor jó néhány család otthonában ángádzsáburlevest szervíroznak.

– A várost nemcsak mint lokális közösséget szeretnénk bemutatni, hanem azon örmény diaszpóra részeként, mely a XVII. században Erdélyben megjelent. Egy olyan közösséget mutatunk be, amely mint kisebbség az autonómia bizonyos fokával rendelkező közösség itt, Gyergyószentmiklóson otthonra lelt, virágzó gazdaságot, egyházi életet és szép kultúrát teremtett.

Az embereket mint magyar örményeket mutatom be, persze, helyet adva az örmények által épített házaknak, különös hangsúllyal a főtérre, az örmény sorra. A templom fontossága is kiemelkedő, hisz még őrzi azokat az örmény feliratokat, oltárképeket, amelyek egyedivé, sajátossá teszik ezt a kultúrát a Kárpát-medence világában – mondta Kovács Bálint.

– Mi lehet a megtartó erő a székelyekkel jócskán keveredett gyergyói örmények számára?

– Kérdés, hogy kit nevezünk ma Gyergyóban örménynek, mi határozza meg örménységüket. A beszélgetésekből az derült ki, hogy azon keresztül tudják örménységüket megélni, hogy ők örmény katolikusok, be vannak jegyezve az örmény anyakönyvbe, járnak misére. Amennyiben továbbra is megmarad az örmény egyházközség, lesz külön papja, az emberek gyakorolhatják ezt a fajta örmény identitást. Arról minden bizonnyal nem beszélhetünk, hogy újra megtanulják az örmény nyelvet, vagy újra olyan virágzó kereskedelmi életet hozzanak létre, mint amilyen korábban volt, de valószínű, nem is ez a céljuk, sokkal inkább az, hogy az örmény katolicizmuson keresztül örménynek vallhassák magukat, amelyhez a családnév, a származástudat, a gasztronómiai hagyományok fontos többlettel tudnak szolgálni.

Kovács Bálint és csapatának filmje kezd kikerekedni, hisz Gyergyószentmiklóson próbáltak szóba állni sok-sok emberrel, akiknek közük van az örményekhez. A történész elmondta, van kitől anyagokat gyűjteni, sok újdonsággal szolgálnak, melyekre ő, aki nem hiszi, hogy örmény felmenői lennének, igencsak vevő. Bár ez esetben a származást kifürkészni nem könnyű, Bálint szerint állítólag kétféle ember van a világon: az egyik, aki már tudja magáról, hogy örmény, a másik, aki még nem. „Én még a második csoporthoz tartozom” – vallja, ígérve, értesíti a gyergyóiakat, amikor elkészül filmje.

Balázs Katalin

Forrás: http://www.hhrf.org/hargitanepe/2007/dec/hn071227.htm#E15E10

Eddig a hír. Jó volt a srácokkal: Bálinttal, Gábor felvétel vezetővel és Tamás fotóssal együtt dolgozni, ez alatt a 3 nap alatt. A gyergyói örménységről a 90-es években készült ilyen átfogó dokumentumfilm, és ez az idei 100 éves évforduló kapcsán is aktuális volt nagyon.
A filmfelvevés, mint minden szervezés kapcsán ember-próbáló tevékenység: ki aki segítt, ki az aki akadékoskodik. Sajnos a plébánia esti tevékenysége nem engedte meg hogy a csütörtöki interjú-sorozatot felvegyük ott, de hála Istennek Tusa Lajos és az OraInternational újból segített, és az interjúk a ProArt Galériában lettek felvéve. Az örmény fiatalok kitettek magukért, Barni a fűttést oldotta meg, Imre és Csongi lelkesen tevékenykedett. Igazi összhang volt:)
Talán megértettük azt hogy fiatal filmeseinkkel a cél közös: at örménység ápolása.:)