Egy jóbarátomnak épp elmítettem: az élet nehézebbik oldalát. A válasza az volt: “írj a Mikulásnak:)” így hát szót fogadtam.
Kedves jó öreg Mikulás!
Amit hozni szoktál nekem gyerekkoromban, és utánna, ma már tudom a szeretet… És azt is tudom, hogy az ember életének három fő fázisa van: elhiszi hogy van Mikulás, nem hiszi el hogy van Mikulás, és ő maga a Mikulás 
Én meg épp átmeneti időszakban vagyok, mint a román gazdaság…
Azt kéne hát elhozd, kedves öreg Mikulásom ajándékként, hogy egy kicsit jobb világban éljünk, sem okkal sem ok nélkül ne bántsuk egymást, és tanuljuk meg hogy ajándékozni öröm…
Most az jutott eszembe, hogy gyerekkoromban nagyjából harmadik osztályos lehettem, amikor még a kommunizmus volt és a Mikulás jött a plébániai hittanórán. Azért fontos kiemelnem, hogy kommunizmus volt, mert az iskolában voltak jelzések hogy nem nézték jó szemmel azt hogy hittanra jártam. De a történet szempontjából ez, most lényegtelen. Az a fontos hogy egy hét délelőtt, másik hét délután jártunk és a plébániai Mikulás délelőtt jött, és szépen be volt öltözve: lilás palást, fején aranyos süveg, és szakáll úgy ahogy az kell.
Akkoriban nem volt épp egy gazdag világ, és ez a Mikulás minden gyermeknek 3-4 szem kakós cukorkát adott a kezébe, ahogy szépen sorban odamentünk. Emlékszem: én a szemét lestem, kék szeme volt és próbáltam rájönni ki van beöltözve. A Mikulás felfigyelt rám, és amikor közel értem a fejadag, 4 szem cukorkán felül még egyet a számba dugott
Ez volt gyermekkorom egyik legfinomabb cukorkája (a kakaós)… 
Szóval: te írtál már a Mikulásnak?
november 29, 2008 at 9:37 pm
Armenii din Gheorgheni voteaza cu armenii ?
Noi avem candidat pe Varujan Pambuccian.
november 30, 2008 at 5:41 pm
Én már megértem azt a kort amikor én vagyok a Mikulás de nekem is okoznak meglepetést a szeretteim.Azt hiszem a legnagyobb ajándék az,ha van még erőnk és kedvünk egymásnak örömet szerezni és ehez nem várjuk az ajándékok hónapját.Láttam már olyan Mikulást is akinek a maszk alatt könnyes lett a szeme az általa okozott öröm láttán.Ez az igazi öröm.Nektek is hasonlót kivánok,egész evre
december 1, 2008 at 8:29 am
Én is csupán azt kérem a Mikutól, ami kézzel meg nem fogható
december 3, 2008 at 7:19 am
Mikulás márpedig van. Bizti bizti bizti:)
És abból a régifajta kakaós cukorkából én is kérnék. Volt még az a töltött meggyes cukorka, aminek pont olyan íze volt, mint a papírragasztónak anno domini. na abból is kérnék:)
december 3, 2008 at 2:38 pm
Persze hogy van Mikulás, ezt senki nem vitatja!!
Nekem az “átkos”-beli édességek közül a nagy kedvencem, ha egy félévbe tudtam enni, a kínai csoki volt. Ha emlékeztek sztanilocsomagolásban volt, és olyan de olyaaaaaan finom volt
december 3, 2008 at 6:55 pm
jaja, megpróbáltam hamisítani azt a házicsokit, de nem lett olyan finoman kő kemény:)
december 5, 2008 at 9:48 pm
Ajándékozni öröm……hm…az, nekem az. Ezer éve én vagyok a Mikulás -hihihi-(nálunk)és mindig én voltam meglepve az ajandék kibontása után … vajon mindenki azt kapta amire vágyott?!
)
És a végén megvolt a nagy öröm, hisz megkapták….hehe,megkapták. És én boldog voltam, hisz egész évben lestem mindenki vágyát. (értse mindenki ahogyan kell
Reka